The Multilingual and Multicultural Web-Log by Spumarche® 

dedicated to the exclusive pleasures, draws on expressions of oenological and gastronomic civility from various countries around,

breaking down every frontier and distance between the different ethnicities and traditions, besides being a marketing tool of business communication

Lifestyle Web-Log by Eva Kottrova 

Aeneis - Publius Vergilius Maro

Laokoón és fiai

 CREATIVE DISCIPLINES - LITERATURE

   HUNGARIAN

Laokoón és fiai

Publius Vergilius Maro

Virgilius (i.e. 70 – i.e. 19.), latin poéta és filozófus, az augustusi aranykor legkiválóbb epikus költője volt. Hallhatatlan remekműve a 12 énekből álló Aeneis (i.e. 30-20) című eposz, mely a rómaiak legendás múltjáról szól.


A Laokoón-csoportot, Laokoón trójai papot és két fiát a kígyó halálos szorításában ábrázoló márvány szoborcsoport, az ókori művészet legkiemelkedőbb alkotásaként bírálta el a reneszánsz kor, amikor 1506. január 14-én újra napvilágot látott Nero császár palotájának romjainál, az Esquilinus dombon.

Laokoón és fiai történetét a legplasztikusabban Vergilius Aeneis című eposzának II. éneke írja le.

Descrizione immagine
Descrizione immagine

Részlet az Aeneis eposzból:

" Ámde a szörnyűség, más, mint az előbbi, csak ekkor

 Tárul elénk, mit sem sejtő szívünkbe hasítva.

 Láokoón, választott Neptúnus-pap, a pompás

 Oltáron testes barmot készült bemutatni,

 Íme azonban két kígyó közelít Tenedosból -

 Most is borzadok, elmondva -, s gyűrűzve a csendes

 Tengeren át, fej-fej mellett, fövenyünk fele úsznak;

 Mellük fent a vizen, vérszínü taréjuk is, ámde

Testük egyéb részével hajtják hátul az örvényt,

Ormótlan derekuk roppant karikákba csavarván.

S tombol a tajtékos hab; azok meg kúsznak a partra,

S míg szemeikben vér és villám lángja vereslik,

 Rezgő nyelvükkel sziszegő szájuk nyalogatják.

 Sápadtan menekül mindenki. Eközben a hüllők

 Láokoónra, azaz kicsi két gyerekére vetődnek,

 Nyílegyenest, és átfonván testük gyürüikkel,

 Szánandó, csöpp tagjaikat tépdesve lemarják;

 Majd az atyát, ki rohan fegyverrel védeni őket

 Fojtják rémséges hurkokba: a pikkelyes izmok

 Törzse körül kétszer, kétszer tekerednek a tarkón,

 Ámde nyakuk s a fejük fent még így is kimagaslik.

 Gennytől és mocskos méregtől szennyes a papnak

 Szentelt szallaga, marka pedig tépné a csomókat,

 Ám rémült ordítással csak bőg az egekre;

 Mint sebesült bika bőg, mely rosszul kapta a taglót

 S oltárától elszabadulva kirázza nyakából.

 Közben a két sárkány a magas templom fele siklik,

 S ott, a kegyetlen Trítónis közelében, a várban,

 Lábánál, nagy pajzsa alatt eltűnnek előlünk.

 Fölvacogó szívünk uj iszony markolja meg ekkor,

 S összesugunk: vétkéért végzete Láokoónra

 Méltán mérte e sorsot, mert bűn volt gerelyével

 Úgy megsérteni, gyomrondöfni e drága fatáltost.

 Felzúgunk hát: vontassuk fel a várba a bálványt

 S esdjünk istenségéhez - -

Descrizione immagine

L'Enée et Didon, dit Enée racontant à Didon les malheurs de la ville de Troie (1815) - Pierre-Narcisse Guérin (1774 - 1833 ) – Louvre - Paris

© Copyright  2017 - Spumarche® -  Explorer - All rights reserved